A primőr zöldségek veszélyei a gyermekétkeztetésben

2016. január 28.

Manapság bármikor kaphatunk epret, salátát és más zöldséget, gyümölcsöt, aminek hazánkban épp akkor nincs itt az ideje. Talán még nem általános, hogy tél közepén megvegyük a spanyol paradicsomot és az olasz zöldsalátát vagy a brazil paprikát, de ahogy ezek ára folyamatosan csökken, és még idényben is vetekszik az itthoniakkal, úgy válik általános problémává a nitrit- és peszticid mérgezés veszélye a lakosság körében.

A legnagyobb veszélyt az jelentheti, hogy tél végére kiéhezünk a friss zöldségre. Sokan szívesen megveszik kora tavasszal a boltok polcain megjelenő, fólia alatt termesztett zöldségeket, és nem is gondolnak bele abba, hogy ez az egyik olyan termesztési mód, amely lehetővé teszi a zöldségben a nitrát-felhalmozódást, ami a szervezetünk számára veszélyes lehet.

Milyen bajt okoz a nitrát?

A nitrogén a növények egyik legfontosabb tápanyaga és építőeleme. Ezt a kertészek gyakran nitrát formájában teszik elérhetővé a növények számára (pl. műtrágyában), de sajnos szintén a talajba szívódott műtrágyának köszönhetően sokszor az ásott kutak vize – amelyeket locsolásra használnak – is magas nitrát-tartalmú. A növény életkörülményeitől, a gondozási szokásoktól, az időjárástól, és még számos más körülménytől függően a termésekben (különösen a gumósokban és levelesekben) több-kevesebb nitrát felhalmozódhat, amely elfogyasztással az emberi szervezetbe kerül.

A felnőtt szervezetnek – bár nem tesz kifejezetten jót – általában nem okoz gondot a magas nitrát-tartalom, mert rendelkezik olyan emésztőenzimekkel, amelyek képesek azt elbontani. De a három év alatti gyerekek (a legveszélyeztetettebbek a nyolc hónapnál fiatalabb babák) komoly veszélynek vannak kitéve a nitrátokban bővelkedő zöldségekből készült ételek elfogyasztásakor. Ennek oka az, hogy az említett enzim a babák szervezetében még nem termelődik, a másik oka pedig az, hogy a nitrát (és ez már a felnőttekre is igaz) egyes, a szervezetünkben fellelhető fehérjékkel összekapcsolódva nitrozaminokká alakul, amelyek hosszabb távon rákkeltő hatással bírnak.

A kicsi gyerek szervezetében felhalmozódó nitrátok a vér hemoglobinjában található vasat eloxidálják, így az alkalmatlanná válik az oxigénszállításra (pontosabban nem adja le a hozzá kapcsolódó oxigént), és így oxigénhiányos tüneteket okoz.

Miről ismerhető fel a methemoglobinémia?

Így nevezik azt az állapotot, amikor a nitrátok hatására a vér oxigénszállító képessége megszűnik. Az állapot, amely a köznyelvben a „kék baba szindróma” elnevezést kapta, látványos és ijesztő: a baba bőre és szája kék színt ölt (cianotikussá válik), légzési nehézségek lépnek fel, súlyos esetben fulladásos halál is bekövetkezhet.

Hogy előzhetjük meg a bajt?

Babák számára semmiképpen se adjunk primőr és melegházi zöldségeket, mert ezekben még a gondos kezelés ellenére is felhalmozódhatnak a nitrátok. Vannak úgynevezett nitrát gyűjtő növények, például a cékla, retek, zöld leveles saláta, ezeket se adjuk nyolc hónapos kor előtt! Minden esetben nagyon gondosan tájékozódjunk a zöldségek származási helyéről, a termesztés körülményeiről, és csak akkor adjunk pici gyereknek ebből a csoportból, ha teljesen biztonságosnak ítéljük.

A saláta, retek nitrát tartalma csökkenthető, ha megvásárlás után, de még felhasználás előtt sötét helyen tároljuk néhány napig. A levélzöldségek vízben történő áztatása is csökkenti a nitrát-tartalmat. Ugyanakkor a hűtés nincs ilyen hatással a zöldségekre, gyümölcsökre. Nagyon fontos, hogy a nitrát gyűjtő zöldségekből készült ételeket frissen meg kell enni, mert a tárolás és újramelegítés elősegítheti a nitrát felhalmozódását, illetve nitritek kialakulását.

A methemoglobinémia kialakulásában a zöldségek mellett szerepet játszhat az ivóvíz magas nitrát-tartalma is, így nagyon fontos, hogy kútvízből, ásványvízből babának csak akkor adjunk inni, ha egészen biztos, hogy a nitrát-tartalma alacsony.