Hány éves kortól adhatjuk be a gyereket bölcsődébe?

2017. március 7.

Sok édesanya számára nagy dilemmát okoz annak meghatározása, mikor is mehet a kicsi gyerek bölcsődébe. Rengeteg érv van pro és kontra, amit ilyenkor mérlegelni kell, ebben nyújt most segítséget az alábbi cikk.

Sokféle szempont, életesemény van, amikért egy családban felmerülhet a gyerek bölcsődébe adása. Van, ahol a családnak szükség van az édesanya keresetére is. Van, ahol az édesanya érzi úgy, hogy már nem bírja a bezártságot, és dolgozni szeretne. Egyes gyerekek pedig nagyon szociálisak, igénylik a kortársaik közelségét. Ilyenkor is felmerülhet, hogy mivel az anyuka már „kevés”, a gyerek járjon közösségbe.

Attól függően, mi az ok, többféle lehetőség közül választhatunk. A családi napközikben kis létszámban, vegyes korcsoportban foglalkoznak a gyerekekkel. Itt nincs pedagógiai program, a gyerekek játszanak egész nap. Léteznek magánbölcsődék és olyan magánóvodák, ahová már akár két éves kortól is vihetjük a gyereket, úgynevezett mini csoportba. Mindkét szolgáltatásért fizetni kell, viszont cserébe rendkívül rugalmasak: akár csak pár órára is fogadják a gyerekeket, vagy egész napra, és a napirendben is van némi mozgástér, például lehet kevesebbet és többet is aludni ebéd után, az egyéni igényeknek megfelelően. Ezek a magánintézmények saját pedagógiai programmal rendelkeznek.

A legkevésbé az állami bölcsődék rugalmasak, cserébe csak az étkezésért kell fizetni, illetve általában minimális hozzájárulást kérnek pelenka, popsitörlő, előke, esetleg zsebkendő formájában.

Bár hivatalosan 20 hetes kortól iratható be a gyerek valamelyik közösségbe, általában 1 éves korban merül fel először a bölcsőde igénye. A legtöbb gyerek viszont két éves kor körül kerül be a közösségbe, és leginkább ezt a korosztályt szeretik az intézmények is.

A kétéves korban bekerülő gyerekek egy évet maradnak bölcsődében. Őket a legkönnyebb beszoktatni, és az állami intézményekben gyakori elvárás, hogy ha lehet, akkor egész napot maradjon a gyerek, különben „elveszi más helyét”. A homogén közösségben, ahol viszonylag nagy a létszám, általában 15-20 fő jár egy csoportba (ami a legtöbb helyen két csoportszobát és 2-2 délelőttös és délutános gondozót jelent).

A nagy létszám mellé nem szívesen vesznek be kisebb gyereket, aki adott esetben még nem tud járni, esetleg többször alszik napközben. Óhatatlanul is kevesebb figyelem irányul rá, jobban kell alkalmazkodnia a nagyobbakhoz. Ahol megoldható, ott az 1-2 év közöttieket külön csoportba teszik, de általában sehol se tudnak homogén közösséget kialakítani a számukra.

Sok bölcsődében ezért az egy, másfél éves gyerekeket úgy veszik be, hogy előre kérik az anyát, hogy csak fél napra adja be a gyereket, majd ebéd után vigye haza. Ez a dolgozó anyáknak - akár csak egy fél állás mellett is - sajnos nem feltétlenül megoldás. Ugyanakkor sok intézmény részéről azért is van nyomás az anyákon, mert a magyar hagyományokban még mindig nagyon erősen él az a mondás, hogy a kicsi gyereknek 3 éves koráig az anyja mellett van a helye.

Milyen szempontokat mérlegeljünk?

  • Mennyire kötődik hozzánk a gyerek? El sem mozdul mellőlünk, vagy adott ideig, akár egy napig is pótolhatók vagyunk, ha számára ismerős személy vigyáz rá?
  • Le tudjuk őt kötni egész nap, vagy társaságba vágyik: játszótérre, kis barátaihoz menne?
  • Van-e elegendő kortárs barátja, akivel egész nap játszhat, vagy csak ritkán, inkább felnőttek között tölti napjait?
  • Gyerekekkel, felnőttekkel szemben félénk, visszahúzódó, vagy épp ellenkezőleg, kezdeményező, szívesen barátkozik?
  • Mennyi időt töltene bölcsődében a gyerek? Fél napot vagy egész napot, az egész hetet vagy csak heti két napot?

Amennyire lehet, igyekezzünk rugalmasan kezelni a helyzetet. Ha egy és két éves kora között vinnénk közösségbe, akkor inkább csak próbának tekintsük a helyzetet. Ha nem működik, a gyerek sokat sír, könnyen megbetegszik, akkor keressünk más megoldást, például átmenetileg egy családi napközit, ahova csak meghatározott napokon vagy csak napi egy-két órára visszük. Olyan gondozókat keressünk, akikben megbízunk, és ez esetben hallgassunk rájuk, fogadjuk meg tanácsaikat.

Keressük meg a gyereknek és nekünk is legjobb megoldást. A részmunkaidő nagy segítség az átmeneti időben az anya számára, de jó lehetőség lehet egy saját vállalkozás indítása is. Egy kicsi gyerek mellett mindenképpen szükség lesz némi rugalmasságra a munkaidőben, hiszen bármikor megbetegedhet például. A korai szocializáció nem káros, de igyekezzünk fokozatosan növelni az intézményben töltött időt.