Hogyan fejlesszük az olvasási képességeket?

2018. március 9.

Manapság egyre több olyan kisgyerek van, aki nem tud jól olvasni, nem érti azt, amit olvas, így az nem okoz neki örömet. Mit tehetünk szülőként, hogyan nevelhetünk a kicsiből értő olvasót?

A legfontosabb, hogy már egészen pici kortól kezdve olvassunk minden este. Próbáljuk meg úgy kialakítani az esti programot a gyerekkel, hogy meglegyen a mese helye a napirendünkben, és a lehető legkevesebbszer maradjon el. A legkisebbeknek képeskönyveket mutassunk, saját szavainkkal meséljünk rövid történeteket az egyes képekről. Ne csak az óvodásoknak olvassunk, hanem a kisiskolásoknak is, függetlenül attól, hogy már ismeri-e a betűket. A közös felolvasást ugyanis nem pótolja az, ha akadozva, kisebb nehézségek árán önállóan olvas a gyerek. A szülő esti meséje segít összetartani a családot, közös élményt jelent, együttlétet és alapot a beszélgetésre.

A már olvasni tudó gyerek is olvashat mesét a családnak – sok gyerek számára ez a felnőtt minta követéséhez tartozik. Úgy érzi, hogy ő már nagy és méltó a bizalomra. Ha van kisebb testvére, a vele való kapcsolata is erősödhet ezáltal. A szülői felolvasást azonban jobb, ha nem cseréljük le teljesen.

A gyerekek minket, szülőket utánoznak, így, ha fontos, hogy a gyerek magától is olvasson, nekünk magunknak is szükséges alkalomadtán könyvet vennünk a kezünkbe. Hiszen az a gyerek, akinek a szülője egész nap a számítógépen dolgozik, majd azon játszik, aztán filmet néz este, inkább a számítógépet és a tévét fogja használni. Ha viszont a szülő kezében is lát könyvet, szívesebben nyúl hozzá ő is. Persze az e-könyv is egy lehetőség, illetve a monitoron is lehet olvasni. Ha nekünk, szülőknek az rokonszenvesebb, esetleg könnyebben kezelhető, azt is megmutathatjuk a gyereknek, de emellett ragaszkodjunk a papíralapú könyvhöz is.

Ugyanígy jó választás lehet a hangos könyv, hiszen történetet hallgathat a gyerek, ráadásul jó előadásban, zenével. Szórakoztató program, amely az ismétlődés iránti gyermeki igényt is tökéletesen ki tudja elégíteni: akárhányszor meghallgatja, mindig pontosan ugyanolyan minden. Eközben a történetet, a helyszínt és a szereplőket neki magának kell elképzelnie, belső képeket kell készítenie. Ez pedig segíti az önálló gondolkodás kialakulását és az élmény valódi feldolgozását. Márpedig, ha a gyerek nem képes az olvasás vagy mesehallgatás során erős belső képek alkotására, annak nem hordoz a szöveg élvezhető tartalmat, átélhető jelentést. Figyeljünk ugyanakkor arra, hogy a hangos könyvet is együtt hallgassuk, az ne szorítsa ki a közös esti rituálét. Váltogathatjuk is, hogy mikor olvasunk mi könyvből, és mikor hallgatunk hangos könyvet.

Az olvasni tudás szempontjából fontos, hogy minél kevesebb mozgóképet lásson a gyerek. A film megakadályozza a belső képek létrejöttét, és készen kapott, szörnyen gyorsan változó kész képekkel helyettesíti azokat. Ezek kompenzálására játsszunk minél több fantáziajátékot, mert azzal is segíthetünk a belső képek megteremtésében, onnan pedig már csak egy ugrás, hogy kulcsot kapjon a gyerek is a könyvek birodalmába. Ahány ház, annyi szokás, minden család számára más értékek a fontosak. Az, hogy az olvasás előkelő helyet kapjon az értékek rangsorában, jó választásnak tűnik, hiszen a szókincs, a memória, a tanulás hatékonysága mind-mind az olvasás segítségével kialakult belső képeken nyugszik. Ne feledjük azt sem, hogy az iskoláskori helyesírás minőségét is erősen befolyásolja az, hogy mennyit olvas a gyermek. Minél többször lát ugyanis egy leírt szöveget, annál jobban rögzül a szavak helyesírása. Ezért, ha az iskolásnak felolvasunk, akkor úgy tartsuk a könyvet, hogy ő is lássa, és kérjük rá, hogy kövesse ő is szemmel a szöveget.