Honnan tudjuk, hogy iskolaérett-e a gyerek?

2015. június 9.

A törvény szerint, aki augusztus végéig betölti a 6. életévét, az iskolakötelesnek számít. Alapesetben az óvoda mondja meg, iskolaérett-e a gyerek. Ha nem egyértelmű, vagy a szülő vitatja az óvodai szakvéleményt, akkor a nevelési tanácsadó kezébe kerül a döntés. Az iskolaérettség kimondásához számos testi, lelki és szellemi készséget vizsgálnak, amelyeknek, a gyereknek meg kell felelnie. De mik is ezek a feltételek, és miből láthatja a szülő, hogy a gyereket még jobb lenne az oviban tartani?

A test fejlettsége

Vannak olyan iskolaérettségi jelek, amik megléte a szülő számára is egyértelműen mutatja, hogy az óvodás teste elkezdett felkészülni az iskoláskorra: egy átlagos 6 éves legalább 120 centi és minimum 20 kiló. Ennél kisebb gyerek is mehet ugyan iskolába, hiszen van, akinek a családjában mindenki alacsony növésű, így nem várható, hogy a gyerek hirtelen nagyot nőjön még a beiskolázás előtt. Ha azonban a szülők átlagos testalkatúak, akkor intő jel a növésbeli elmaradás: a gyerek teste még nem áll készen arra, hogy a több kilós iskolatáskát cipelje nap, mint nap.

Emellett a fogváltás megkezdése is biztos jele annak, hogy a kicsi elérte a beiskolázási kort.

Öltözködés

Korábban a cipőkötést is a kritériumok közé sorolták, azonban ma már van olyan kisiskolás, aki még alsóban sem találkozik fűzős cipővel, mert mindig tépőzárasat hord. A masni kötés ugyanakkor a finommotorikai készségek meglétének egyszerű tesztje. Hogy biztosak legyünk abban, gyermekünk iskolaérett és alkalmas az írás elsajátítására, kérjük meg, hogy egyedül gombolja be a ruháját, húzza fel a cipzárját, és akár cipőn, akár bármilyen zsineg vagy szalag segítségével, de ellenőrizzük, tud-e masnit vagy legalább csomót kötni.

Érzékszervek, beszéd

Fontos szempont, hogy épek legyenek az érzékszervek, vagyis az iskoláskorú gyerek jól lásson, halljon és érthetően beszéljen. Az iskola megkezdése előtt, ha addig sosem vittük kontrollra, vigyük el legalább egy látásvizsgálatra, és lehetőleg egy hallásvizsgálatra is. Sok szülő állítja, hogy jól lát a gyerek, nem hunyorog, nem nézi közelről a tévét, azonban biztos diagnózist csak egy komputeres szemvizsgálattal lehet felállítani. A kicsik szeme ugyanis még könnyen alkalmazkodik a távolságokhoz, korrigál, és csak az iskolában, írás-olvasás tanulása közben derül ki, amikor gyors egymásután kell közelre, távolra, majd újra közelre fókuszálni, hogy baj van. A beszédfejlesztést az óvodáskor végére a logopédus elvégzi minden ovisnál, akinek erre szüksége van, a kisebb eltérések pedig még az iskolában korrigálhatók.

Mozgáskoordináció

Ha a gyerek mozgásában látunk bizonytalanságot, például az egyensúlyozásban, vagy gyanúsan nem szeret mászni, kúszni, fél lábon ugrálni, akkor nézessük meg szakemberrel az iskolakezdés előtt, ugyanis a mozgásbeli fejlettség elmaradása később az iskolában különböző tanulási nehézségekhez vezethet.

Tájékozódás, memória

Tudja már a kicsi, melyik az előttem, mögöttem, rajtam, alattam kifejezés? Melyik a jobb és a bal keze? Le tud másolni egy egyszerű rajzot és folytatni tud egy mintasort? Ha mutatunk neki 5 tárgyat, akkor azokat utána fel tudja sorolni vagy be tudja jelölni egy képen? Ezeket a képességeket játszva is ellenőrizhetjük iskolakezdés előtt, ezek nélkül nehezen tanul meg írni-olvasni az elsős.

Rajz

Az óvodában minden évben lerajzoltatják a kicsikkel a családjukat, ugyanis az emberábrázolásból is a fejlettségre következtet a pedagógus. Egy érett 6 évesnek minimum olyan pálcikaembert kell rajzolnia, aminek megvan minden testrésze, haja, füle, orra, ujjai. Minél részletgazdagabb a rajz, annál fejlettebb a gyerek.

Koncentráció

Fontos iskolaérettségi szempont a feladattudat is, vagyis hogy legalább 20-30 percig egy dologgal tudjon foglalkozni a gyerek. Ha ez nem megy, nem fogja tudni végigülni az iskolában a 45 perces órákat sem úgy, hogy végig figyel.

Kudarckezelésre való érettség

Az iskola nemcsak a sikerekről, de a kudarcélményekről is szól, hiszen a kisiskolásnak nem biztos, hogy elsőre sikerülni fog jól kanyarítani a betűket, megtanulni a verset. Ha a nagycsoportosunk nem bírja elviselni, ha veszít a társasjátékban, vagy ha nem tud valamit egyedül megcsinálni, akkor bizony még nem iskolaérett.

Kommunikációs érettség

Intő jel a felnőttekhez való viszony is: mer kérdezni a gyerekünk az óvó nénitől, az ismerősöktől? Ha vendég jön hozzánk, és kérdeznek tőle valamit, válaszol, vagy azonnal mögénk bújik és többet a hangját se hallani? Az iskolában bizony bátornak kell lenni, ha valami nem érthető, kérdezni kell a tanító nénitől, jelentkezni kell, ha felszólítanak, válaszolni. Ha iskolakezdés előtt álló gyermekünk túl bújós, nem viseli el az idegeneket, mások előtt szorong, akkor még lelkileg nem érett az iskolára, jobb, ha egy évet még az oviban tölt.

Örömteli várakozás

A leginkább árulkodó jel pedig az iskolaérettségre, ha a kicsi láthatóan készül az iskolára: iskolásat játszik a babákkal, plüssökkel, magától próbál írni, olvasni, számolni, és mindenkinek arról mesél, hogy hamarosan iskolába megy. Ha látjuk rajta, hogy örömmel készül az új helyzetre, biztosak lehetünk benne, megérett rá, hogy sikerrel vegye az akadályokat.